A Star Wars történelmének legsikeresebb hadihajója az Old Republic Hammerhead Class Cruiser, azaz a Régi Köztársasági Kalapácsfejű Cirkáló. (A név hosszússága miatt engedtessék meg nekem, hogy a továbbiakban esetenként rövidítsem, ORHHCC-nek, Kalapácsfejűnek, vagy másképp.) Ahogy a nevéből is kitűnik, a Régi Köztársaság idején tevékenykedett, azaz története minimum 3000 évre tekint vissza. Ám a források szerint még régebbi a konstrukció. A Hammerhead-osztályú cirkáló már a Régi Sith Háborúk alatt, a Mandaloriai Háborúk alatt, és az Új Sith Háborúk alatt is hűségesen, és sikeresen ott volt a Régi Köztársasági erők frontvonalában. 3000 év alatt a hajó kinézete egyes apró elemekben megváltozott, ahogy majd a mellékelt screenshotokon is látni fogjátok az eltéréseket, de ez a pompás hajó mindvégig megőrizte elsődleges jegyeit, formavilágát. Ez a "csodálatos gépezet" az egyik legsikeresebb hadihajó tervezése a galaktikus történelemnek, a Hammerheadet még napjainkban is látni, évezredekkel későbbi időpontokban, szektorvédelmi, teherszállítási, konvojvédelmi, és más stratégiai feladatokban, gondoljunk csak arra, hogy a jóval később játszódó Rebels-ben, vagy a Zsivány Egyesben is felbukkant.

Ezt a hajó egy cirkáló volt, bár a későbbi, kisebb Praetorian-osztályú fregattok ősének is tekintik. Szolgált a fronton, flotta megbízásokat teljesített futárként, vagy épp parancsnoki hajóként nagy flottákat szerveztek köré. Igazi nagy teherbírású igásló volt a Régi Köztársasági flottában, de gyakori látvány volt a Régi Köztársasághoz közeli szövetséges világokban is. Ez a hajó egyedül is vállalt független hadműveleteket, ellentétben a Foray osztályú blokád futókkal, melyeket soha nem láttak támogató flotta nélkül önálló hadműveletben. Az ORHHCC képes volt belépni a légkörbe, ott is harcolni, majd landolni a bolygó felszínén. A hajó térbeli elrendezése hasonlított a későbbi Consular osztályú cruiserekre, a CR90 korvettre, melyekkel a Jedik is jártak, lásd Qui-gonék érkezését Nute Gunrayhez az Ep1 elején, bár ez a hasonlóság lehet, hogy csak a véletlen műve. De az bizonyos, hogy nagy hasonlóságot mutat az EF76 Nebulon-B kísérő fregattokkal, melyek a Galaktikus Polgárháború korában harcoltak, a függőlegesen megnyújtott híd a hajóorron egyértelműen az ORHHCC eredet jele. A Yavin Előtt 3956-ban elterjedt ORHHCC minimum 7 turbolézer üteggel rendelkezett. Az ágyúk többsége a kalapácsfejen helyezkedett el, a két fülön egy-egy ikerágyú, az áll alatt egy forgó tripla üteg, és a fejtetőn még egy. Az összes ágyú előre néző alapirányba tekintett, ez a konstrukció gyenge pontjává vált, mert csak az áll alattival volt alapból képes a két oldalirányba is kaszálni, a fülágyúk statikusan előre néztek, a fejágyú átkonfigurálható volt oldalirányba, de emiatt nehézkes, és lassú volt. Ezért pár éven belül a konstrukcióra megannyi ún. "quad-laserspoint" üteget szereltek szerte a hajótesten, melyek immár oldalirányba, sőt, hátrafelé és irgalmatlan erejű tüzet tudtak biztosítani. Ezt a konstrukciót vitte tovább a Régi Köztársaság, további fejlesztésekkel, minden nap még erősebbé téve az ORHHCC-t. A fejlesztésbe tartozott például az egyre erősebb tolóhajtómű. Eleinte a gép 2 szárnyhajtóművel és egy farokhajtóművel rendelkezett, később a gépet négy hajtóművesre fejlesztették, ahogy az Endar Spire és a Harbinger esetében is látható volt. A cirkáló már három hajtóművel is eszelősen gyors volt, olyan tolóerővel, mely a gépet akár teherhajóként is engedte funkcionálni. Tele rakománnyal, és személyzettel is gyorsabb volt, mint bármi. A négy ion hajtóműves ORHHCC pedig immár ellenállást nem tűrő erővel rendelkezett. Olyan erős lett mint egy tehervonat, de nem ami 20 kilóméterrel poroszkálva húz maga mögött 10 tehervagont, tele tankokkal, vagy üzemanyag-tartálykocsikkal, hanem úgy képzeljük el, mintha a japán mágnessínes vonat húzná ugyanazt a terhet. Olyan brutális tolóerővel rendelkezett, hogy a gép tolósugara elegendő volt a Rebels tanulsága szerint is egy AT-AT (négylábú birodalmi lépegető) felborításához. Értsd: a gép hátuljából kitörő ion tolósugár felborította a mögötte levő négylábú lépegetőt! De ha ez a gép picit komolyabban veszi a feladatot, fejét nekinyomva egy birodalmi csillagrombolónak azt oldalirányba elnyomja úgy, hogy az ellen a Csillagromboló minden erejével küzd. A Rogue 1-ban láthattuk, ahogy egy öreg ORHHCC teherhajó egy csillagrombolót nekitol egy másiknak, majd a kettőt együtt bevágja a Scariffet védő energiapajzsba ellentmondást nem tűrő elemi erővel. Ennek ellenére a csúcsszuper konstrukciónak nem adtak nevet, nem került be a Zsivány Egyes képes enciklopédiába, annak ellenére, hogy minden szedett-vedett gépet bemutatnak, legnagyobb szívfájdalmamra az ORHHCC említésre sem kerül. Dehát miért is, ugye? Hisz csak megnyerte nekik a csatát...

Kalapácsfejűt először a Nagy Sith háborúban vetettek be, akkor szolgált először a Régi Köztársasági flottában. A háború utáni időszakban is sorozatban gyártották őket, olyan tömegével, hogy a Rendili Hyperworks minden tizedik napban elkészült egy új ORHHCC-vel, és mindezt éveken keresztül tette, csak úgy ontva kifelé a sok Kalapácsfejű cirkálót a gyárakból. A gép a Régi Köztársasági flotta gerincét adta, köré szerveződött minden. A Mandaloriai Háborúk alatt harminc évvel később is ott voltak a frontokon. A sajnálatos Malachor V melletti csatában is, mikor is a Bao Dur által tervezett Mass Shadow Generator nevű szuperfegyver bevetésre került, ami nem csak a Mandaloriai flottát, hanem a hatósugarába kerülő Régi Köztársasági flotta harmadát is kegyetlenül tönkretette. Ekkor rengeteg ORHHCC megsemmisült. Ám szerencsére maradt, mindvégig segítve a Régi Köztársaság erőit a Sith-ek elleni harcban.

Az ORHHCC először a 2003-as Star Wars: Knights of the Old Republic 1-ben bukkant fel. A játék tanító pályája egy ilyen hajón, az Endar Spire fedélzetén játszódik, ahol az amnéziás Revannal megtesszük a kezdő lépéseinket. A gép Bastila Shan zászlóshajója volt, ezzel az ORHHCC-vel ütött rajta Darth Revan hajóját, és ide vonszolta vissza a megsebesült Sith Nagyurat, hogy majd visszatérítsék a Fényre őt. Ám Malak nagy túlerővel megtámadta a Spire-t, hogy elpusztítsa Mesterét Revant, és Bastilát. Bastila elhagyja a szétlőtt hajót, Trask Ulgo, egy Régi Köztársasági katona segíti a közben magához térő Revant, aki azt sem tudja kicsoda, hol van, és egyáltalán, mi történt vele. Ruhát, fegyvert szerez, és próbálja ő is valahogy elhagyni a füstölgő, de még mindig kitartó Endar Spire-t. A hajó azonban csak részben járható be, csak pár folyosót élvezhetünk. Az ember keresi a megoldást, szeretné megmenteni a hűséges gépet, ami mintha azért maradt volna még egyben, hogy védje Revant. Szeretnénk megmenteni, szeretnénk kijuttatni Malakék markából, elvinni egy űrkikötőbe, és kikalapálni, de sajnos erre nincs lehetőség. Az Endar utolsó leheletéig védte Revant, de vége, nem bírja tovább a Sith tüzet, nem marad más, egy menekülő kabinnal mi is elhagyjuk az Endar Spire-t, mely végül lezuhan Taris-ra. A játék vége felé, amikor az Ebon Hawk kényszerleszállást hajt végre Lehonon, a játékos láthat egy másik Hammerhead-osztályú lezuhant hajót a sziklák közt a parton. Lehetséges, (bár nem 100%) hogy ez volt az az ORHHCC, melyet Revan és Malak használt közös kutatásuk idején, mikor még együtt keresték a Csillagkohót. Útjuk során ők is idejutottak, és természetesen az ő hajójuk is lezuhant, akárcsak az Ében Héja, és minden hajó, ami bekerült a Kohó védőmezejébe. A játék utolsó jeleneteiben is felbukkan az ORHHCC, mégpedig komoly mennyiségben, a Régi Köztársasági flottában, a Csillagkohó ostroma során. A játék folytatásában, a Star Wars: Knights of the Old Republic II: The Sith Lords-ban visszatér az ORHHCC, Peraguson alkalmunk lesz bejutni a Harbingerre. A hajó immár sokkal jobban bejárható lett, a készítők több élményt, és több információt akartak adni a rajongóknak. Az Exile Jedi, Kreia, és Atton behatol a Harbingerbe, hogy megszerezze a drift chartot, mely segítsége nélkül a Peragus aszteroida övezetben nem lehet navigálni a sok lebegő, sodródó kőtörmelék, aszteroida közt. Ezt a Harbinger hídján le is töltik, hogy majd az Ében Héjába betáplálva elmenekülhessenek Darth Sion és Sith merénylői elől, akik a Harbingerrel érkeznek Peragusra. A játékosnak alkalma lesz végigmenni a hajón, nem csak a hidat megcsodálva, hanem a teljes fedélzetet, beleértve a legénységi szállásokat, orvosi öblöt, a tárgyalót, a raktárt, de még a gépházat, a hajtóműveket, valamint az üzemanyag töltő részt is, melyeken keresztül kell menjenek, hogy visszatérhessenek Peragus dokkoló részébe, melyhez csak így lehetséges odajutniuk a lezárt részek, robbanások, gázszivárgások miatt, melyeket HK-50 csinált, mikor gyakorlatilag egyedül pár óra leforgása alatt kivégezte Peragus teljes személyzetét.
A Star Wars: The Old Republic (TOR) második trailerében is láthatunk ORHHCC-ket, az új és jobban felfegyverzett változatot Coruscant felett látjuk. Ez később kiderült, hogy egy külön osztály, a Thranta osztály. Leland Chee megerősítette, hogy azok a hajók, melyek a Knights of the Old Republic játékokban láthatók azonos osztályba tartoztak azokkal, melyeket a Darth Bane: Path of Destruction könyv is megnevez, de a játék és könyvvariációk kissé eltérő specifikációkkal rendelkeznek, tekintve hogy kb háromezer év választja el őket egymástól. Egy ORHHCC roncs látható a Star Wars Galaxies játékban is, Mustafar vulkáni világán lesz egy a Trials of Obi-Wan küldetésrészben. Hogy mikor s hogy került oda, azt nem magyarázzák meg a tervezők. Csak annyit árultak el, hogy ez egy hosszú ideje lezuhant Régi Köztársaság hadihajó, talán egyszer kiderül annak a gépnek is a funkciója, neve, vagy más adata.
A Hammerhead-osztályú cirkáló egy kései leszármazottja pedig felbukkan a feljebb említett Rebels-ben, a 2. évad tizenkettedik epizódjában, mikor is Leia 3 Kalapácsfejű teherhajót ad a Lázadóknak, ezek egyike borítja fel a Birodalmi lépegetőt.

A Hammerhead-osztályú cirkáló volt az egyik leghosszabb ideig szolgáló hajótípus, mely a Régi Köztársaság flottájában a legtovább maradt aktív szolgálatban, óvatos kalkulációk szerint is legalább 3000 éven keresztül harcolva megbízhatóan, sikeresen, és legyőzhetetlenül, mindig az első vonalban, érákon keresztül a jó ügy védelmében.